A macskát, a tigrishez hasonlóan régtől fogva az ártó szellemek és démonok rettegett ellenségének tartották. Mivel a selyemhernyó-tenyésztésre a legnagyobb veszélyt a patkányok jelentették (mert felfalták a gubókat), a macskát a selyemhernyó-tenyésztés védelmezőjeként is tisztelték. Kína számos vidékén külön templomokban még áldozatot is mutattak be a macskaszellemnek. Ha egy házimacska elveszett vagy elpusztult, rossz előjelnek tekintették. Régen a döglött macskát nem temették el, hanem fel lógatták egy fára, hogy szelleme távol tartsa a démonokat, kísérteteket. Abban is szerencsétlenség, baj előjelét látták, ha idegen macska tűnt fel a portán, mivel úgy tartották, hogy a macskák előre megérzik, ha egy házat el fognak lepni a patkányok vagy az egerek, ez pedig a család elnyomorodásának, elszegényedésének a jele. Egyes vidékeken azonban a macska feltűnése épp a gazdagság és jólét biztos előjele, hiszen a patkány és az egér csak ott szaporodik el, ahol sok a gabona. Ezenkívül, a macskáról (csakúgy, mint a tigrisről) hitték, hogy mágikus erővel rendelkezik. Abból a képességéből pedig, hogy a sötétben is lát, arra következtettek, hogy képes a démonokkal érintkezni. A macska szó kiejtése egybeesik a "nyolcvanévest" jelentő mao szóéval, ezért macskát ábrázoló képeket előszeretettel ajándékozzák a nyolcvanadik születésnapjukat ünneplőknek. Ha a macskát szilvavirággal (mei, ami kiejtésben megegyezik a "minden", "mindig" jelentésű szóval) és bambusszal (bambusz) (zhu, ami a "kíván" szóval azonos hangalakú) együtt ábrázolják, a kép jelentése: "Kívánok neked mindenkor gazdag öregkort!" Ha a gyerekek nem akartak aludni menni, anyjuk gyakorta riogatta azzal: "Megállj, elvisz a macska!" Dél-Kína egyes vidékein a mai napig fogyasztják a macska húsát. A macska alkata, külseje miatt vonzó feladatot kínál a festők számára, ezért gyakori témája a kínai piktúrának.