A majom nem csak az indiai, de a dél-kínai és a tibeti mitológiában is kitűntetett szerepet kapott. A tibetiek egy démonnő és egy majom nászából származtatják magukat. Az indiai majomistenhez, a Rámánaja és a Mahábhárata hőséhez, Hanumánhoz hasonló csodálatos képességű majom Kínában is létezik. Sun Wugong csodálatos körülmények között született, egy kőtojásból pattant ki. A majmok királya lett, majd a mennyekben ellopta az örökélet barackját és halhatatlanná lett. Felforgatta a mennyei palotát ezért büntetésül Buddha egy hegyet rakott rá, hogy így fékezze meg a rakoncátlan majmot. A buddhista szerzetes, Xuanzang szabadította ki, aki zarándokútra indult Indiába. Sun Wugong elkísérte őt, és csodálatos képességeivel mindvégig segítségére volt. Történetét az egyik legnépszerűbb kínai regény, a Nyugati utazás története (Xi you ji) meséli el. Képeken gyakorta megjelenik az őszibarackokat szorongató majom, amely szintén Sun Wugong történetére utal, és az örökéletet jelképezi. Dél-Kínában több templomot is építettek a majomkirály tiszteletére. A majom a kínai zodiákus kilencedik állata, a sorban a ló után következik. Képeken olykor egy lóra felkapaszkodó majmot (ma shang feng hou) ábrázolnak, amelynek szimolikus jelentése, hogy "nyomban (mashang) emelkedj (feng) grófi rangra (hou)". Az aranybarna majom (Rhinopethicus roxellanae) prémjét rendkívül értékesnek tartották, és kizárólag az uralkodói család tagjai viselhették.